A munkahelyi stressz valószínűleg a legtöbbek számára nem ismeretlen, hisz ezt a kellemetlen érzést szinte minden munkavállaló megtapasztalta már rövidebb vagy hosszabb távon. A probléma főként ez utóbbi esetében kezdődik, vagyis mikor a stressz gyakorlatilag állandósul a munkahelyünkön és szinte minden napot pokolként élünk meg. Mivel az életünk egy jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, így könnyen belátható, hogy ennek az állapotnak a hosszas fennállása előbb-utóbb olyan belső változásokat eredményez, ami a munkán kívüli életünket is nagymértékben befolyásolja. A következőkben többek között ezen változásokra, következményekre is felhívjuk a figyelmet, valamint néhány jótanáccsal is szolgálunk azt illetően, hogy miként tudjuk elejét venni az elhatalmasodó munkahelyi stressznek.
Mi is az a munkahelyi stressz?
A munkahelyi stresszt egyfajta válaszreakcióként értelmezhetjük, ami akkor lép fel bennünk, mikor úgy érezzünk, hogy az elvárások túlnőnek képességeinket, és ezért nem tudunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással. A stresszt kiváltó okokat alapvetően két kategóriára szokták bontani: a munka jellegéből és a munkahelyi körülményekből fakadókra.
A munka jellegéből fakadó kategóriába tartozik például a munkakörhöz tartozó feladatok minősége, ami alatt értjük például az ingerszegénységet, monotonitást vagy a tevékenység értelmetlenségét. Stresszt kiváltó ok lehet a munka mennyisége is, azaz a túl sok vagy túl kevés napi teendő. Emellett pedig ide tartozik még a munkaórák száma, illetve a bevonás és irányítás is. Ez utóbbi alatt értendő például a döntéshozatalból való kirekesztettség, esetleg a ráhatás hiánya a munkatempóra, munkamódszerekre stb.
A másik, azaz a munkahelyi körülményekből fakadó kategóriába tartozik például a karrierfejlesztési lehetőségek és a bérezés, mint stresszt kiváltó tényező. Értelemszerűen az alacsony bérezés, esetleg a feljebb lépési lehetőségek hiánya olyasvalami, ami könnyen rányomhatja a bélyegét a hétköznapi hangulatunkra. Ide tartozik ezenkívül a szervezetben betöltött szerep, a vállalati kultúra, a személyes viszonyok a kollégákkal, valamint munka-magánélet egyensúlya is – ezek bármelyikében tapasztalt negatívum könnyen okozója lehet az általános stresszérzetnek. További információk a munkahelyi stresszt kiváltó tényezőkkel kapcsolatban az alábbi cikkben:
https://www.fitpuli.hu/munkahelyi-stressz-mik-a-kivalto-okai-es-mit-tehetunk-ellene/
A munkahelyi stressz lehetséges következményei
A munkahelyi stressznek a negatív hatásai nem csak hosszú, hanem már rövidtávon is felüthetik a fejüket. Rendszeres jellemző például, hogy a stresszes munkavállaló igyekszik minél több időt távol tölteni a munkahelyétől, ezért gyakran késik és igyekszik magát minden céges esemény alól kivonni. További jellemző még a munkavállaló gyakori hangulatingadozása, ami sokszor kisebb-nagyobb dühkitörések formájában nyilvánul meg. Nem ritka ezenkívül az sem, hogy stresszes környezetben sérül a munkavállaló önbizalma, illetve a munka iránti motivációja, munkáltató felé mutatott elköteleződése.
Ezek a tünetek együtt járnak bizonyos biológiai változásokkal is, tehát például rövid távon stresszes szituációban gyakran megemelkedik a vérnyomás, felgyorsul a légzés, mellkasi fájdalmak jelentkezhetnek, emésztési zavarok léphetnek fel. Hosszú távon pedig olyan súlyos egészségügyi kockázatokkal jár együtt az állandó stressz, mint például a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kialakulása, fertőzések megjelenése, krónikus magas vérnyomás, szorongás.
A burnout-szindróma, mint hosszú távú következmény
A burnout, azaz kiégési szindróma a hosszabb ideig tartó stressz, illetve azzal járó fokozott érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Jellemző tünete a fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. A jelenséget már egészen régóta, közel 50 éve vizsgálják a kutatók, melynek során a kiégés teljes folyamatát azonosították, amit öt szakaszra bontottak. Ezek a szakaszok természetesen egyénenként akár máshogy is lejátszódhatnak, ugyanakkor szinte minden olyan embernél tapasztalhatóak, akik a kiégés nehézségeivel küzdenek.
Az első szakaszt az idealizmus fázisának nevezzük, ekkor a munkavállaló túláradó lelkesedéssel veti bele magát a munkába, és hajlamos lehet akár nem reális célokat is kitűzni maga elé. A második szakaszt a realizmus fázisa jelenti, ennek során a dolgozót dicséretek formájában számos megerősítés éri, ami csak tovább fokozza a motivációját, elhivatottságát és hatékonyságát.
A problémák a harmadik stádiumban, a stagnálás szakaszában kezdődnek, mikor a munkavállaló már nem tudja a korábbi teljesítményét felülmúlni, melynek eredményeként az őt ért megerősítések is alábbhagynak, megritkulnak. Ezután gyakran egyfajta teljesítménykényszer alakul ki a dolgozóban, amely időszakot frusztrációs szakasznak nevezünk. Ilyenkor általában az egyén mindent megtesz annak érdekében, hogy újból bizonyítson és tanúbizonyságot tegyen rátermettségéről, alkalmasságáról, még akkor is, ha ennek következményeként romlanak a társas kapcsolatai, magánéleti viszonyai.
Mindezt végül az utolsó fázis, vagyis az apátia időszaka követi, melynek során a munkavállaló szinte teljesen magába fordul, visszahúzódóvá válik és a reményvesztettség uralkodik el rajta. Jellemzően ilyenkor alakulnak ki a korábban tárgyalt egészségügyi problémák, esetleg mentális zavarok, beleértve a szorongást és a depressziót.
Mit tehetünk a munkahelyi stressz kezelése, a burnout-szindróma megelőzése érdekében?
Pihenjünk eleget
Az emelkedett munkahelyi stresszérzethez a kialvatlanság nagyban hozzájárulhat. Ha úgy érezzük, hogy nem alszunk eleget vagy nem megfelelő az alvásunk minősége, akkor mindenképpen próbáljunk meg ezen változtatni, máskülönben továbbra is feszülten fognak telni hétköznapjaink. Jó módszer lehet például, ha minden nap ugyanakkor térünk nyugovóra, valamint a reggeli ébredéseinket is egy adott időponthoz igazítjuk.
Persze fontos kihangsúlyozni, hogy a két időpont között teljen el legalább nyolc óra, hisz átlagban erre az alvásmennyiségre van szükségünk a kipihentséghez. Érdemes emellett megemlíteni azt is, hogy iktassunk ki minden zavaró tényezőt az alváshoz, különös tekintettel a TV-re, mivel a vizuális ingerek folyamatosan aktívan tartják az agyunkat, s rendkívül megnehezítik az elalvást.
Legyünk összeszedettek, jól szervezettek
A folyamatos tervezés, egy jól megszervezett napirend számos nehézséget vehet le a vállunkról, csökkentve ezzel a feszültséget és a stresszt. Érdemes lehet határidőnaplót használnunk, amiben heti vagy akár napi rendszerességgel is összeírhatjuk az aktuális teendőinket. A munkavégzéshez pedig kipróbálhatunk különböző időgazdálkodási technikákat, olyanokat, mint a Pomodoro technika vagy az Eisenhower-mátrix. Ezek segítségével ugyanis biztosan javulni fog a hatékonyságunk, elkerülve ezzel azt a nyomasztó érzést, hogy a közelgő határidők miatt lassan összecsapnak a fejünk felett a hullámok. Az említett technikákról egyébként itt írtunk részletesebben:
https://kecskemetallas.hu/utmutato-allaskeresoknek/1127/munkahelyi-halogatas-mit-tehetunk-ellene
Tartsuk magunkat távol a felesleges konfliktusoktól
Egy munkahelyen természetesen időről időre előfordulhatnak kisebb-nagyobb konfliktusok, azonban érdemes törekedni arra, hogy minél kevesebb ilyenben váljunk érintetté. Ennek érdekében kerüljük mások kibeszélését, valamint ne foglaljuk állást olyan, egyébként nem a munkához tartozó témákban, mint például a politika, vallás vagy egyéb hasonlók. Ha pedig mégis elkerülhetetlenné válna a konfrontáció, akkor is igyekezzünk személyeskedés nélkül, érvekre alapozva kiállni a véleményünk mellett.
Ügyeljünk a munka-magánélet egyensúlyának kialakítására
Az élet nem csak munkából áll, szükségünk van a kikapcsolódásra is ahhoz, hogy a jó teljesítményünk tartós maradjon. Fordítsunk kellő időt családtagjainkra, barátainkra, továbbá a hobbijainkról se feledkezzünk meg. A munka-magánélet egyensúlyának felborulása ugyanis a fizikai és a szellemi állapotunkra is negatív befolyással bír, s később akár a fentebb tárgyalt kiégéshez, burnout-szindrómához is vezethet. Erről az alábbiakban írtunk részletesebben:
Ne feledkezzünk meg a testmozgásról sem
A sport számos hétköznapi nehézségre jelenthet megoldást, és nincs ez másként a munkahelyi stressz esetében sem. Az aktív testmozgás ugyanis endorfint szabadít fel az agyunkban, amit a köznyelvben gyakran csak boldogsághormonként szoktak emlegetni. Emellett a munkahelyen nyújtott teljesítmény tekintetében is jelentős fejlődésen mehetünk keresztül, hisz a sport hatására javulhat a memóriánk, illetve a tanulási- és döntéshozatali képességünk. Mindezek mellett pedig önbizalmat növel, kitartást és sikerélményt ad, tehát összességében rendkívül sokat tehet hozzá ahhoz, hogy felülemelkedjünk a stresszes szituációkon.
KecskemetAllas.hu / N.G.