Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy olyan sokáig húzta-halasztotta az egyes munkahelyi teendőit, míg azok annyira feltornyosultak, hogy később azt is nehézzé vált eldöntenie, hogy melyik feladattal kezdje lemaradásának ledolgozását. Ez az elmúlt időszakban az egyre szélesebb körben elterjedt home office-ból adódóan még inkább jellegzetes problémává vált a munkavállalók körében, mivel sokak otthonról dolgozva korántsem tudják olyan hatékonyan menedzselni teendőiket, mint az irodai munkavégzés során. Persze a halogatás problémája koránt sincs kimondottan a home office-hoz kötve, munkavégzés helyszínétől függetlenül bárki olyannak okozhat nehézséget, aki túlságosan rugalmasan kezeli a határidőket.
Okok, amelyek a túlzott halogatás mögött húzódhatnak
A krónikus halogatás egy ismert fogalom a pszichológiában, melynek okaként általában a túlzott szorongást, valamint az elhatalmasodó stresszt szokták azonosítani. Általában a halogatókat kellemetlen érzéssel vagy akár félelemmel is eltöltheti a közelgő feladat gondolata, ezért ahelyett, hogy a mielőbbi cselekvés lehetőségét keresnék, inkább azokat a tevékenységeket részesítik előnyben, amelyek megkönnyebbülést okoznak a számukra. Az említett kellemetlen érzést pedig rengeteg minden okozhatja, beleértve az adott feladathoz kötődő korábbi rossz tapasztalatot, érdektelenséget, vagy az önbizalomhiányt. További részletek a halogatás mögött meghúzódó lehetséges okokról az alábbi cikkekben:
https://mindsetpszichologia.hu/a-munkahelyi-teljesitmeny-legnagyobb-ellensege-a-halogatas
Mit tehetünk, ha mi magunk is sokat halogatunk?
A folyton halogató, minden feladattal csúszásban lévő munkatársakat Kecskeméten sem sokáig tolerálják a munkáltatók, így érdemes mielőbbi változásokat eszközölnünk hozzáállásunkban ahhoz, hogy elkerüljük a felesleges konfrontációt feletteseinkkel. Fontos kezdeti lépés ehhez, hogy egyfajta rendszert vigyünk munkavégzésünkbe, amihez érdemes határidőnaplók és különböző tervező appok segítségét igénybe venni.
Emellett az is elengedhetetlen, hogy megtanuljuk helyesen priorizálni a feladatainkat. Ennek megvalósításához ideális módszer lehet például az ún. Eisenhower-mátrix felállítása, melynek során a feladatainkat az alábbi kategóriákba kell besorolnunk:
- Fontos és sürgős,
- Fontos, de nem sürgős,
- Sürgős, de nem fontos,
- Nem fontos és nem sürgős.
Ezek közül az első kategóriába tartozó teendők igénylik az azonnali figyelmünket. Fontos, hogy ezeket mindig előnyben részesítsük a többivel szemben, és szánjunk minőségi időt az elvégzésükre. A fontos, de nem sürgős kategóriával ugyanez a helyzet, igaz, ez esetben nem muszáj azonnal nekilátnunk a feladatok elvégzésének, viszont nem szabad fél vállról sem vennünk a dolgot, vagyis a minőségi időt itt is biztosítanunk kell. A harmadik kategóriába tartozó teendők mivel sürgősek azonnali cselekvést igényelnek, ugyanakkor kevésbé fontos mivoltukból adódóan, ha van lehetőségünk rá, érdemes delegálni ezeket. Az utolsó csoport pedig az abszolút időrabló tevékenységeket ölelik fel, tehát amennyiben hatékonyabban szeretnénk teljesíteni a munkahelyünkön, mindenképpen szorítsuk vissza az ilyen jellegű tevékenységeink mértékét.
Végezetül pedig ne feledjük, hogy a halogatás hátterében sokszor az adott feladat összetettsége áll, így érdemes lehet részfeladatokra bontani azt. Ezekhez a részfeladatokhoz tűzzünk ki szigorú, ugyanakkor betartható határidőket. Ily módon ugyanis ütemesen tudunk haladni az adott projekttel, és nem fogjuk azt érezni, hogy minden egyszerre zúdult a nyakunkba.
Ha pedig úgy érezzük, hogy a változáshoz egy új környezetre van szükségünk, mindenképpen látogassunk el a https://kecskemetallas.hu/ főoldalára és böngésszünk a legfrissebb állásajánlatok között.
KecskemetAllas.hu / N.G.