Munkavállalóként megilletnek bennünket bizonyos jogok és kötelezettségek. Fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk, ugyanis így számtalan kellemetlenségtől és konfliktustól tudjuk megkímélni magunkat. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokan csak akkor néznek utána mindezeknek, mikor már valamilyen vitás helyzetbe belekeveredtek. Tudatos munkavállalóként azonban semmi esetre sem szabad így cselekednünk, már a munkába állás előtt érdemes utána járnunk a ránk vonatkozó legfontosabb szabályoknak. Ezek összefoglalására teszünk kísérletet a következőkben!
A munkavállalók jogai, kötelezettségei
A munkavállalók jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve szabályozza. Eszerint a munkavállalónak joga az elvégzett munkáért munkabért kapnia, továbbá egyéb ellátásban és kifizetésben részesülnie, aminek mértékét a munkaszerződése rögzíti. Fontos pontok vonatkoznak továbbá a munkavállaló biztonságát érintő kérdésekre, amelyek szerint a munkavállaló jogosult megkövetelni az előírt védőeszközöket, a védőberendezés működőképességét, illetve biztonságos környezetben történő munkavégzést. Ha mindez nem valósulna meg, és olyan körülmények között kellene dolgoznia, melyekben saját vagy mások testi épségét veszélyeztetné, abban az esetben a munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést.
A munkavállaló kötelezettségei közé tartozik többek között, hogy a munkáltatója által előírt helyen és időben munkára képes állapotban jelenjen meg, a munkaideje egészében álljon a munkáltatója rendelkezésére, a munkát személyesen, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, az előírt szabályok szerint végezze, illetve hogy a munkakörének ellátáshoz szükséges magatartást tanúsítson. További információkkal a jogokkal és a kötelezettségekkel kapcsolatban az alábbi cikket szolgálhatnak:
https://www.munkaugy.co.hu/jogok-es-kotelezettsegek-a-munkaviszonyban/
https://jogaszvilag.hu/cegvilag/amit-a-munkaba-allas-elott-mindenkinek-tudnia-kell/
Fontos tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban
A Munka Törvénykönyve szerint az alapszabadság mértékbe minden évben 20 nap, amitől el lehet térni, de csak a munkavállaló javára. A törvény az alapszabadságon felül pótszabadságot is meghatároz, ami többek között járhat életkor után, gyermekek után, fiatal munkavállalók esetében, egészségre ártalmas/veszélyes munkakörök esetében, megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében, továbbá létezik az ún. „apaszabadság” is. Mindezekről bővebben az alábbi cikkben van lehetőség tájékozódni:
https://drmarkolevai.hu/a-szabadsag-kiadasanak-szabalyai
Fontos tudnivaló a szabadságokkal kapcsolatban, hogy a munkáltató csupán 7 napot köteles a munkavállaló által kért időpontban biztosítani, a többi nap kiadásáról szabadon dönthet – persze a munkáltatók ezt sok esetben rugalmasan kezelik, és igazodnak a munkavállalók igényeihez. Lényeges továbbá az is, hogy amennyiben a munkavállaló szabadságra menne, vagy a munkáltató szabadságra küldené munkavállalóját, úgy ezen igényüket a szabadság kezdete előtti legkevesebb 15. napon jelezniük szükséges egymás felé.
A munkaviszony megszűntetése
A munkaviszony megszüntetésének az alábbi módjait különböztetjük meg: közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás, határozott idejű munkaviszony határozott idő előtti megszűntetése a munkáltató által, azonnali hatályú megszüntetés próbaidő alatt. A közös megegyezés és a felmondás között a fő különbséget az jelenti, hogy míg az előbbi során a felek közösen állapodnak meg a munkaviszony megszüntetéséről, addig utóbbi esetben egy egyoldalú címzett jognyilatkozatról beszélünk, ami nem azonnal, hanem a felmondási idő közbeiktatásával szünteti meg a munkaviszonyt.
Ha pedig mindezek tudatában új állás után néznénk, mindenképpen látogassunk el a https://kecskemetallas.hu/ főoldalára és böngésszünk a legfrissebb állásajánlatok között.
KecskemetAllas.hu / N.G.